Kezdődjön sikerszériánk Fa Nándor és Gál József sorozatnyitónak talán a legkiválóbb, igaz legendájával. Vannak benne vitorlák, de ott van minden gyermekkor legrettegettebb, képzeletben ezerszer bejárt helyszíne, a Horn-fok is. No, meg a felborult hajó és a tengerbe zuhant tengerész. Kell ennél több?

Harminc éve, 1985. szeptember 26-án indult el Föld körüli útjára a magyar Szent Jupát vitorlás fedélzetén Fa Nándorral és Gál Józseffel. Magyarország első világ körüli vitorlásútját Fa Nándor vitorlázó, hajóépítő és Gál József vitorlázó tette meg – emlékeztet rá a távirati iroda. Egy Balaton-31 típusú hajóból építették meg a 15 négyzetméter felülettel rendelkező túrahajót, amelyet Szent Jupátról, a kenusok védőszentjéről neveztek el.


A két kalandvágyó székesfehérvári fiatal az akkor még jugoszláviai, ma horvátországi Opatijából (Abbáziából) indult el, majd a Gibraltári-szoroson átkelve jutottak ki az Atlanti-óceánra. Dél felé hajóztak, hogy megkerüljék az afrikai Jóreménység-fokát. Útközben rádión tartották a kapcsolatot a parti állomásokkal, hazájukkal és családjukkal. A két hajós hatóránként váltotta egymást a kormánynál, előfordult, hogy 6-7 méteres vagy még annál is magasabb hullámokkal kellett megküzdeniük.

Első állomásuk Las Palmas, a Kanári-szigetek legnagyobb városa volt, majd a Zöld-foki-szigetek következett, 1986 februárjában pedig a dél-afrikai Fokváros. A vitorlás javítása után, 1986. március közepén már az Indiai-óceánon hajóztak, ahol a tomboló vihar felborította a Szent Jupátot. Végül sikerült visszafordítaniuk a hajót, és rádiókapcsolatuk is helyreállt. Májusban elérték Ausztráliát, Sydneyben több hónapot töltöttek. Rendbe hozták a megviselt vízi járművet, és novemberben indultak tovább Új-Zéland felé. Aucklandben időztek 1987. januárjáig, majd kifutottak a Csendes-óceánra.

1987. március 1-jén, a déli órákban haladtak át az amerikai kontinens legdélebbi pontján, a Horn-fokon, a "vitorlások Everest"-jén. (A fok körüli vizek különösen veszélyesek az arra hajózók számára, erősek az áramlatok, gyakoriak a tomboló szelek és az Antarktiszról leváló jéghegyek. Sokan szenvedtek már ott hajótörést.) Miután megkerülték Amerika déli csücskét, ismét az Atlanti-óceánon hajóztak. Argentínától keletre óriási viharba kerültek, a 140 kilométeres sebességű orkán felborította a Szent Jupátot, a kormánynál álló Fa Nándort a tengerbe repítette, életét a biztosító kötél mentette meg, amit egyébként csak ritkán kapcsolt be. Az elemek tombolását túlélve jutottak el Buenos Airesbe, majd 1987 júniusában Rio de Janeiróba. Rövid pihenő és karbantartás után indultak el hazafelé. Az Egyenlítőn ugyanazt a pontot keresztezték, mint útjuk elején.

1987. augusztus közepén már Gibraltárnál jártak, szeptember 12-én, 717 nap és 60 ezer kilométer megtétele után futottak be Opatija kikötőjébe. Expedíciójukkal beírták nevüket a magyar sport történetébe, az útról 1988-ban jelent meg Fa Nándor könyve A Szent Jupát 700 napja címmel.

No, és a legenda: Fa és Gál egy buliban találkozott először. Gálnak mondták, hogy ha bármi gáz van, és bunyó lesz, van itt egy jó erős birkózó gyerek. Ez volt Fa, aki később csatlakozott Gálék székesfehérvári kajak-kenu csapatához.

Előbb Fa váltott lapátról vitorlára, 26 évesen. Miután mesélt első élményeiről, a sok beborulásról, viharról, árboctörésről, Gál is kedvet kapott hozzá. Rögtön egy világkörüli utat terveztek, mert mindkettejüknek megtetszett a legendás angol vitrolázó, Sir Francis Chichester emlékirata.

Először 1979 őszén beszéltek az útról, pénzük viszont nem volt a hajóra. Családi és baráti kölcsönökből vették meg végül a Balaton-31-est. A vázat maguk szerelték fel, rendezték be, ketten több mint 20 ezer órát dolgoztak rajta. Egyrészt mert így volt a legolcsóbb, másrészt csak saját munkájukban bíztak.

A Szent Jupát nevet többen próbálták megfejteni, néhany levezették, hogy egy történelmi személyről van szó, aki a hajósok ősi védőszentje. Valójában egy kitalált figura, a magyar kajak-kenusok védőszentje, lump és csajozik.

Források: MTVA, goldenroads.hu,

Térkép: index.hu

Fotók: MTI